A HPV vírus nőgyógyászati vonatkozásai

Mi az a HPV, és hogyan terjed?

A humán papillomavírus (HPV) az egyik leggyakoribb vírusfertőzés, amely többféle megbetegedést okozhat, legjobban ismert ezek közül a méhnyakrák. A HPV fertőzések lehetnek átmeneti (tranziens) vagy tartós (transzformáló) típusúak, ez meghatározza, hogy milyen kockázatot jelentenek az egészségre nézve.

A HPV egy DNS-vírus, több, mint 170 szerotípusa fordul elő, ezek közül mintegy 40 képes az anogenitális régiót, valamint a száj- és garatnyálkahártyát megfertőzni. A HPV fertőzés történhet közvetlen érintkezés útján, ami nem csak nemi kapcsolatot jelent, hanem bármilyen bőr-bőr érintkezést, továbbá élettelen felszíneken is sokáig életképes marad. A leggyakoribb fertőzési mód azonban nemi úton történik (CDC, 2021).

Jelen összefoglaló elsősorban a méhnyak HPV fertőzéseiről szól.

Tranziens és transzformáló HPV fertőzések

A HPV vírusok méhnyakdaganatképző potenciáljuk alapján alacsony és magas kockázatú csoportokba oszthatók.

A HPV fertőzések lefolyása két fő kategóriába sorolható: tranziens és transzformáló. A méhnyak tranziens HPV fertőzései rövid ideig tartanak és legtöbbször spontán gyógyulnak. Ezek a fertőzések leggyakrabban a fiatalabb korosztályt érintik, a fertőzöttek 90%-a 1-2 éven belül egészséges immunrendszer esetén megszabadul a vírustól (CDC, 2021).

Ezzel szemben a transzformáló fertőzések tartósak és hosszú távon fennmaradnak. Ezeket gyakran magas kockázatú HPV típusok okozzák, amelyek képesek beépülni (integrálódni) a gazdasejt DNS-ébe és sejttranszformációhoz vezethetnek. Ez a folyamat elengedhetetlen

a méhnyakdaganatok és daganatmegelőző állapotok (dysplasiák) kialakulásához. A HPV 16 és 18 szerotípusok a méhnyakdaganatok több, mint 70 százalékáért felelősek (WHO, 2021).

A HPV kimutatása, a méhnyak daganatmegelőző állapotainak szűrése

A citológiai vizsgálat a méhnyakrák és méhnyakdysplasiák korai felismerésének legelterjedtebb módja. Ennek során a méhnyak hámjából történik mintavétel, majd ezt mikroszkóppal vizsgálva kiszűrhetőek az elváltozások.

A citológiai vizsgálat szenzitivitása (érzékenysége) 51-72%, míg specificitása (fajlagossága) 94-98% között változik (Nayar et al., 2015).

A HPV-teszt elsősorban a magas kockázatú HPV-típusok jelenlétét vizsgálja a méhnyak sejtjeiben, amelyek felelősek lehetnek a méhnyakrák kialakulásáért. A HPV-teszt szenzitivitása magasabb a citológiánál, 66-95%, specificitása pedig 84-96% (Arbyn et al., 2012). Az új irányelvek (ACOG, USPSTF, ACS) szerint a 30 év feletti nők esetében ötévente javasolt a HPV-teszt elvégzése, akár önállóan, akár citológiával kombinálva.

A két vizsgálati módot kombinálni is lehet, melyet cotesztnek hívunk. Célja, hogy növelje a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok felismerésének hatékonyságát, mivel mindkét teszt előnyeit egyesíti. Érzékenysége körülbelül 95%, ami azt jelenti, hogy a teszt az esetek 95 százalékában helyesen felismeri a kórállapotokat. Specificitása kb 85%, ilyen arányban azonosítja helyesen az egészséges személyeket, akiknél nincs jelen méhnyakrák vagy rákmegelőző állapot (Wentzensen et al., 2020).

A kolposzkópia egy speciális eljárás, amely során egy kolposzkóp nevű nagyító mikroszkóp segítségével vizsgálják a méhnyakat, hüvelyt és a szeméremtestet a rákmegelőző állapotok felderítése céljából. Kolposzkópiára általában kóros citológia és HPV-teszt esetén van szükség. Önmagában nem szűrővizsgálat, hanem diagnosztikai eszköz, amelynek szenzitivitása 87-99%, specificitása pedig 89-96% (Massad et al., 2013). Ennek során lehetőség van szövettani mintavételre is.

Jelen összefoglaló nem terjed ki a különböző modern biomarker alapú vizsgálatokra, illetve azok szerepére és helyére a szűrőfolyamatokban.

A különböző szűrővizsgálatok és diagnosztikai eszközök kombinációja lehetővé teszi a méhnyakrák korai felismerését, valamint segít a megfelelő kezelési módszer kiválasztásában, ezáltal jelentősen csökkentve a betegség okozta halálozást.

A HPV vírus megelőzése

A HPV fertőzések megelőzésének leghatékonyabb módja a vakcináció. A 9 komponensű vakcina (Gardasil-9) jelenleg a legszélesebb körű védelmet nyújtja, mivel kilenc különböző HPV típus (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52 és 58) ellen nyújt védelmet. Ez a vakcina nemcsak a méhnyakrák, hanem más HPV-hez köthető daganatos és nem daganatos megbetegedések, például a nemi szemölcsök ellen is hatékony védelmet nyújt (FDA, 2021).

Magyarországon az állam ingyenesen biztosítja a 9 komponensű HPV oltást az általános iskolák 7. osztályos tanulóinak, nemtől függetlenül. Az iskolai oltási program európai viszonylatban is sikeres, az oltási lefedettség évről évre növekszik (NNK, 2021).

Az oltás beadható bárkinek, akinek nincs allergiája az oltóanyag komponenseire, HPV fertőzöttségtől függetlenül. Az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága) 2018 óta 45 éves életkorig javasolja az oltás beadását.

Magyarország helyzete

Magyarországon a HPV fertőzés és az általa okozott betegségek előfordulása jelentős közegészségügyi probléma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a méhnyakrák incidenciája Magyarországon az egyik legmagasabb Európában, évente mintegy 1000 új esetet diagnosztizálnak, és több mint 400 nő hal meg ebben a betegségben (WHO, 2021). A rendszeres méhnyakrák szűrés és a HPV vakcináció révén azonban ezek a számok csökkenthetők.

Összefoglalás

A HPV vírus egy rendkívül elterjedt, hámfajlagos vírus, amely nemcsak szexuális úton terjed. Az általa okozott fertőzés két típusa (tranziens és transzformáló) eltérő kockázatokat hordoz magában. A méhnyakrák és a HPV vírus kapcsolata egyértelműen igazolt, a daganat kialakulásában kulcstényező a fertőződés. A megelőzésben elengedhetetlen a vírus elleni vakcináció és a rendszeres szűrővizsgálatokon való megjelenés, ezzel csökkenthetjük a HPV okozta betegségek gyakoriságát.