Az öt leggyakoribb tévhit a hormonális fogamzásgátlókról

A hormonális fogamzásgátlók használatával kapcsolatban a mai napig számos tévhit terjed, emiatt sokszor indokolatlan félelmekkel találkozhatunk. Sok esetben a fogamzásgátlók alkalmazásával javítható lenne az életminőség, azonban az online térben fellelhető, sokszor sajnos téves információk befolyásolják a gyógyszerekről alkotott képet. Szakmai publikációk segítségével azonban hitelesen megcáfolhatjuk a leggyakoribb tévhiteket.

A fogamzásgátlók súlygyarapodást okoznak

Az egyik leggyakoribb félelem, amivel találkozhatunk, hogy a hormonális fogamzásgátlók alkalmazása elkerülhetetlen testsúlygyarapodáshoz vezet. Egy 2014-ben publikált Cochrane metaanalízis, mely 49 korábbi nagy vizsgálatot összesített, azt mutatta, hogy a kombinált fogamzásgátló tabletták vagy tapaszok alkalmazása esetén nem volt lényeges testsúlyváltozás a hormonális fogamzásgátlást nem használókhoz képest. Az is kiderült a tanulmányból, hogy az egyes gyógyszertípusok között sem volt lényeges különbség a testsúly vonatkozásában.

A súlyváltozások mögött gyakran más tényezők, például életmódbeli változások vagy egyéb hormonális ingadozások állhatnak. A gyógyszerszedés elején olykor előfordulhat a szervezetben folyadékvisszatartás, mely némi súlygyarapodást eredményezhet, ez azonban legtöbbször átmeneti

A fogamzásgátlók meddőséget okoznak

Hasonlóan széles körben elterjedt tévhit, hogy a hosszútávú fogamzásgátló alkalmazás meddőséghez vezet. Egy 2018-ban publikált metaanalízis, mely több, mint 14.000 esetet vizsgált, arra a következtetésre jutott, hogy a fogamzásgátlás elhagyása után a nők 83 százaléka egy éven belül teherbeesett. Az egyes fogamzásgátlási módszerek között nem volt lényeges különbség, továbbá az alkalmazás idejének növekedése nem volt szignifikáns hatással a teherbeesési esélyre. Mindenki a saját igényeinek megfelelően választhat fogamzásgátlási módszert, és alkalmazhatja a kívánt ideig, hisz nincs negatív hatással a későbbi gyermekvállalásra.

A fogamzásgátlók növelik a rosszindulatú daganatok kockázatát

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a fogamzásgátlók fokozzák-e bizonyos rosszindulatú nőgyógyászati daganatok előfordulását.

Hormonális fogamzásgátlás használata esetén alacsonyabb petefészek-és méhnyálkahártya daganat előfordulási aránnyal számolhatunk. A védőhatás a használat után akár 30-35 évvel is kimutatható. A használat ideje és a méhtestdaganat rizikó között egyenes összefüggés mutatkozik, a hosszabb alkalmazás tovább csökkentheti a daganatrizikót.

Egy, az emlődaganatok előfordulását vizsgáló metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy a fogamzásgátlók használata bizonyos molekuláris típusú emlődaganatok kockázatát csökkentheti (ER pozitív és HER2 pozitív), míg más típusok előfordulását növelheti (tripla negatív és ER negatív). Egy másik tanulmány azt igazolta, hogy habár a rizikó a használat alatt és röviddel utána átmenetileg emelkedett, az élethosszra vetített daganatrizikó nem különbözik a hormonális fogamzásgátlást használók és nem használók körében.

A hormonális fogamzásgátlók mindenki számára veszélyesek

A hormonális fogamzásgátlók használata valóban nem ajánlott bizonyos magas kockázatú páciensek számára, például akik genetikailag hajlamosak mélyvénás trombózisra, aurás migrénnel küzdenek vagy súlyos májbetegséggel élnek. A WHO állásfoglalása szerint, amennyiben megfelelő kivizsgálás után, egyénre szabott módon alkalmazunk hormonális fogamzásgátlókat, biztonságos gyógyszereknek tekinthetőek. Azokban az esetekben, amikor a kombinált hormonális készítmények ellenjavalltak, lehetőség van akár egyéb, nem kombinált hormontartalmú vagy hormonmentes fogamzásgátlás alkalmazására is.

A fogamzásgátlók csak a terhesség megelőzésére szolgálnak

Sokszor találkozhatunk azzal a tévhittel, hogy a hormonális fogamzásgátlók csupán a terhesség megelőzése miatt hasznosak. Számos szakmai ajánlás azonban terápiás lépésnek tekinti a fogamzásgátlók alkalmazását bizonyos nőgyógyászati betegségekben. Segítenek a menstruációs fájdalmak enyhítésében, a menstruációs vérzések szabályozásában, valamint fontos eszközök az endometriózis és a policisztás ovárium szindróma (PCOS) kezelésében is. Azon túl tehát, hogy hatékonyan védenek a nem kívánt terhességtől, jelentősen javíthatják az életminőséget is.

Összefoglalás

A fogamzásgátlók körüli gyakori tévhitek jelentős akadályt jelenthetnek a döntéshozatalban. Az egyéni tájékozottság, a részletes nőgyógyászati kivizsgálás és az igényekhez alkalmazkodó választás elengedhetetlen a megfelelő fogamzásgátláshoz. A szakmai ajánlások szerint a hormonális fogamzásgátlók nemcsak biztonságosak és hatékonyan védenek a nem kívánt terhességtől, de számos további előnyt is nyújtanak, így javíthatják az életminőséget.

Felhasznált irodalom

World Health Organization. (2015). Medical eligibility criteria for contraceptive use (5th ed.)
Baranska, A., Dobruch-Sobczak, K., & Kamińska, D. (2022). Oral contraceptive use and breast cancer risk according to molecular subtype status: A systematic review and metaanalysis of case-control studies. Cancers, 14(3), 574.
Gallo, M. F., Lopez, L. M., Grimes, D. A., Carayon, F., Schulz, K. F., & Helmerhorst, F. M.
(2014). Combination contraceptives: Effects on weight. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2014(1), CD003987.
Girum, T., & Wasie, A. (2018). Return of fertility after discontinuation of contraception: A systematic review and meta-analysis. Contraception and Reproductive Medicine, 3, 9.
Torgny Karlsson, Therese Johansson, Julia Höglund, Weronica E. Ek, Åsa Johansson; TimeDependent Effects of Oral Contraceptive Use on Breast, Ovarian, and Endometrial Cancers. Cancer Res 15 February 2021; 81 (4): 1153–1162.