A petefészek dermoid cisztája

A dermoid petefészekciszta, más néven érett teratoma, a petefészek egyik leggyakrabban előforduló jóindulatú daganata a reproduktív korban lévő nők körében. Bár gyakran tünetmentes, jelenléte olykor komplikációk előfordulásához vezethet, ezért fontos a megfelelő diagnosztika és a kezelés.

Előfordulás

A dermoid ciszták a petefészekben kialakuló térfoglalások jelentős hányadát adják, becslések szerint az összes daganat 10-15 százalékát. Habár leggyakrabban a reproduktív életszakaszban fordulnak elő, megjelenhetnek menarche előtt és menopausa után is. Szövettanilag a petefészek nem epitheliális, vagyis nem hámeredetű daganatai közé tartoznak. Legtöbbször jóindulatú elváltozások, erre utal nevük is (érett teratomák), hisz érett sejtes elemeket tartalmaznak. A malignizálódás rendkívül ritka, de előfordul, különösen menopausa után.

Jellegzetességük, hogy az embrionális fejlődésből ismert mindhárom csíralemez (ectoderma, mesoderma, endoderma) részt vehet felépítésükben, mely igen nagyfokú szövettani változékonyságot eredményez. A cisztákban gyakran találhatóak szőrtüszők, szőrszálak, faggyúmirigyek, verejtékmirigyek, zsírszövet, porcszövet. Ritkábban akár még pajzsmirigyállomány is felfedezhető bennük, mely akár funkcionálhat is pajzsmirigyhormonokat termelve. Összességében elmondható, hogy a dermoid cisztákban gyakorlatilag bármilyen, a szervezetben előforduló szövettípus kialakulhat. Jóindulatú, érett dermoid cisztákban a sejtek jól differenciáltak, vagyis az alkotó sejtek nagymértékben hasonlítanak az eredeti sejttípusra.

Tünetek

Az esetek többségében a petefészekben kialakuló dermoid ciszták tünetmentesek, véletlenszerűen kerülnek felismerésre a rutin nőgyógyászati vizsgálatok vagy egyéb képalkotóeljárások során. Amennyiben tünetek jelentkeznek, azok leginkább a ciszta méretétől, elhelyezkedésétől, esetlegesen kialakuló szövődményeitől függően jönnek létre. Előfordulhat alhasi fájdalom, nyomásérzékenység, bélműködési vagy hólyagműködési zavar, fájdalmas szexuális élet. Hirtelen jelentkező éles fájdalom, nagyfokú rosszullét a ciszta szövődményére utalhat (gyakrabban petefészekcsavarodás, ritkábban a ciszta megrepedése).

Fontos hangsúlyozni, hogy a dermoid cisztáknak nincs specifikus tünettana, a fenti panaszok számos nőgyógyászati és egyéb sebészeti vagy gasztroenterológiai betegség talaján is kialakulhatnak.

Diagnosztika

A dermoid ciszta diagnózisának felállítása általában nőgyógyászati fizikális vizsgálattal és képalkotó eljárásokkal történik.

Bimanuális nőgyógyászati vizsgálat során kitapintható a megnagyobbodott, esetleg érzékenyebb petefészek. Ez nem specifikus, számos különböző kórfolyamat eredményezhet hasonló tapintási leletet.

Az ultrahangvizsgálat a leggyakrabban alkalmazott képalkotó eljárás a petefészekciszták azonosítására és jellemzésére. A dermoid ciszták jellegzetes ultrahangképet mutatnak. A különböző szakmai ajánlások segítik a képletek pontos jellemzését és a diagnózisalkotást.

Kérdéses esetben, például, ha a ciszta atípusos megjelenésű, MR vagy CT vizsgálatot is lehet végezni a pontosabb jellemzésre és a környező szervekkel való kapcsolatának megítélésére.

Differenciáldiagnosztikai szempontból javasolt petefészek tumormarkereket is vizsgálni (Ca125, HE4, ROMA index). A dermoid ciszták általában nem járnak ezen markerek emelkedésével. Különösen fontos hangsúlyozni jelentőségüket atípusos dermoid ciszták esetén.

Kezelés

A dermoid ciszták kezelése minden esetben egyénre szabott módon történik, figyelembe véve a tüneteket, a ciszta méretét, az életkort, a családvállalási tervet.

Tünetmentes, kis méretű ciszták esetén sokszor, különösen fiatalabb nőknél elegendő lehet a megfigyelés, mely rendszeres ultrahangvizsgálatokat jelent. A legtöbb dermoid ciszta mérete stagnál, vagy csak lassú növekedést mutat, ezáltal alkalmasak a „wait and see” megközelítésre.

Sebészi eltávolítás jöhet szóba, amennyiben a ciszta tüneteket okoz (nyomási tünetek, fájdalom), nagyméretű, nehezíti a gyermekvállalást, esetleg komplikációk lépnek fel (cisztarepedés, petefészekcsavarodás), vagy a látott ultrahangkép atípusos megjelenést sugall. A műtét történhet nyitott úton vagy hastükrözés során is. Lehetőség szerint törekedni kell az utóbbira, hisz kisebb megterheléssel, gyorsabb felépüléssel jár. Természetesen vannak olyan klinikai helyzetek (nagy ciszták, komplikációk, rosszindulatúság gyanúja), amikor nyitott hasi műtétre lehet szükség. Reproduktív életkorban törekedni kell a maximális szervkíméletre, vagyis csak a ciszta eltávolítására, ép petefészekállomány visszahagyása mellett. Amennyiben a ciszta nagyméretű és a petefészek nagymértékben károsodott általa, lezárult családterv birtokában felmerülhet a teljes petefészek eltávolítása is. A sebészi eljárás minden esetben egyénre szabott módon történik, jelen összefoglalás csak elvi iránymutatásként szolgál.

Amennyiben műtét történik, az eltávolított ciszta vagy petefészek szövettani vizsgálata megkerülhetetlen, a preoperatív diagnózis megerősítése és a rosszindulatú folyamatok kizárása érdekében.

dermoid ciszta

Összefoglalás

A petefészek dermoid ciszták gyakran előforduló, legtöbbször jóindulatú betegségek, melyek döntően a reproduktív életkorban fordulnak elő. Szövettanilag igen vegyes szerkezetűek, gyakran találhatóak bennük bőrfüggelékek, csont, porc, akár még pajzsmirigyszövet is. Bár általában tünetmentesek, méretüknél fogva nyomási és fájdalmi panaszokat okozhatnak. A diagnózis alapja a nőgyógyászati fizikális vizsgálat és az ultrahang. Kérdéses esetben vérvizsgálatra és MR vizsgálatra is sor kerülhet. A kezelés minden esetben egyénre szabottan történik, a ciszta méretétől, a panaszoktól, a gyermekvállalási tervtől függően. Lehetőség van rendszeres megfigyelésre és sebészi eltávolításra is. Amennyiben műtét szükséges, törekedni kell a minimál invazív technikák alkalmazására és az ép petefészekállomány megőrzésére. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok és a tudatosság a lehetséges tünetekkel kapcsolatban elengedhetetlenek a korai felismeréshez és a megfelelő kezeléshez

Irodalomjegyzék

  • American College of Obstetricians and Gynecologists. (2020). Practice Bulletin No. 183: Benign Gynecologic Lesions. Obstetrics & Gynecology,
  • International Society of Ultrasound in Obstetrics and Gynecology. (2013). Consensus statement on terminology and diagnostic criteria for adnexal masses: a Delphi consensus. Ultrasound in Obstetrics & Gynecology, 41(6), 635-642.
  • Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. (2016). Green-top Guideline No. 82: Management of ovarian cysts in postmenopausal women.
  • World Health Organization. (2014). WHO Classification of Tumours of Female Reproductive Organs (4th ed.). IARC Press.

Elérhetőség és időpontfoglalás

Cím: 1078 Budapest, Nefelejcs utca 18.

honlap_pin

Cím: 1096 Budapest, Haller utca 23-25/B.

Rendelési idő: Kedd: 17:00-20:00, Péntek: 15:20-19:00

időpont ikon

Rendelési idő: Csütörtök: 16:00-20:00

Telefonos időpontfoglalás: +36 70 641 2223

telefon ikon
Telefonos időpontfoglalás: +36 20 232 3252
honlap_pin

Cím: 1078 Budapest, Nefelejcs utca 18.

időpont ikon

Rendelési idő: Kedd: 17:00-20:00, Péntek: 15:20-19:00

kek_4.png

Telefonos időpontfoglalás: +36 70 641 2223

honlap_pin

Cím: 1096 Budapest, Haller utca 23-25/B.

időpont ikon

Rendelési idő: Csütörtök: 16:00-20:00

telefon ikon
Telefonos időpontfoglalás: +36 20 232 3252