A betegség kialakulása

Sajnos a betegség pontos eredetét, kialakulásának lépéseit továbbra sem sikerült teljeskörűen tisztázni.
Feltételezhető, hogy több gén defektusa együttesen hozza létre a kórképet. Genetikai kapcsolatát alátámasztja, hogy családon belüli halmozódást mutathat.
A végeredmény az esetek többségében a petefészkek fokozott androgéntermelése (férfi nemi jellegek kialakításáért felelős hormonok).
Másik fontos ok, illetve következmény az egész szervezetben kialakuló inzulinrezisztencia, vagyis a szervezetben lévő inzulin a vércukorszintet kevésbé tudja csökkenteni. Emiatt a vércukorszint normál szinten tartása érdekében a hasnyálmirigy több inzulint termel (következményes hyperinsulinaemia). A fokozott inzulinelválasztás növeli a petefészkek androgéntermelését, ill. csökkenti az ezeket a hormonokat a vérben megkötő fehérjék szintjét (SHBG fejérje), így végső soron létrejön a hyperandrogén állapot (sok a férfi nemi jellegért felelős hormon), változatos tünettanával. A másik fontos követkeménye a sok androgénnek, az anovulációs meddőség (peteérés hiányából eredő meddőség). Ahogy korábban olvastuk, nincs tüszőérés, a petesejtek nem tudnak kilökődni a petefészkekből (olyan, mintha folyamatosan a ciklus első fele zajlana a petefészkekben). Emiatt a szervezetben alacsony a ciklus második felére jellemző progeszteron nevű hormon, és magas az első felére jellemző ösztrogén szintje. Az ösztrogén feladata a méhnyálkahártya vastagítása, így hosszú távon megnő a méhnyálkahártya daganatok kockázata!
Egy másik gyakori hormonális eltérés, amit a laborleletekben láthatunk, a magas prolaktinszint.
Természetesen az inzulinrezisztencia nemcsak nőgyógyászati problémákat okozhat. Következtében kialakulhat 2-es típusú cukorhetegség, a zsíranyagcsere különböző zavarai, magasvérnyomás és egyéb szív-érrendszeri probléma. Ezeket összefoglalóak metabolikus szindrómának nevezzük.

PCOS diagnosztikája

Ahogy az előbb olvasható volt, nagyon sokrétű hormonális eltéréssel és változatos tünettannal járhat a betegség, így a diagnosztikájának szintént tükröznie kell ezt a változatosságot. Ehhez használatos a Rotterdami kritériumrendszer. Három pontból kettőnek kell teljesülnie, hogy kimondhassuk a diagnózist. Ezek:

• oligo/anovuláció (ritka vagy hiányzó peteérés),
• hyperandrogén állapot klinikai vagy laborjelei,
• polycystás petefészkek ultrahangképe.

További feltétel, hogy az egyéb, hasonló tünetekkel járó betegségeket ki kell zárnunk.

A diagnózishoz szükséges vizsgálatok:

• Klinikai tünetek összegzése (vérzészavar, elhízás, meddőség, zsíros bőr, acnék, fokozott szőrnövekedés, hajhullás).
• Hüvelyi ultrahangvizsgálat (sok apró, néhány mm-es cysta a petefészkekben)
• Hormonális kivizsgálás (LH, FSH, prolaktin, tesztoszteron, androsztendion, DHEAS, SHBG, éhgyomri vércukorszint és inzulinszint, D-vitamin szint, prolaktin, TSH)
• A metabolikus szindróma elemeinek vizsgálata (cukorterheléses vizsgálat, vér zsírprofil, vérnyomás, haskörfogat mérése)

A PCOS kezelése

A kezelési stratégia a panaszoktól és az elérendő céloktól függ. Így tehát a vérzészavarok, a meddőség és az androgéntúlsúlyos állapot tüneteinek kezelése a leggyakoribb feladat. Nyilvánvalóan fontos még a hosszú távú következmények megelőzése is. Ezek a metabolikus szindróma és a méhnyálkahártya daganatok.
Első és legfontosabb az életmódváltás. Hangsúlyozni kell a diéta fontosságát, mely segít a gyakran társuló túlsúly kontrollálásában, valamint a korábban említett inzulinrezisztencia leküzdésében. Emelett a fizikai aktivitás is nélkülözhetetlen.
Az inzulinrezisztencia csökkentésére myo-inositol tartalmú készítményeket, ill. metformint is használhatunk. Utóbbit elsősorban társuló cukoranyagcsere zavarnál (kóros cukorterheléses vizsgálat) vagy meddőség esetén javasoljuk.
Az androgéntúlsúly tüneteinek kezelésében is alapvető a korábban említett életmódváltás. Amennyiben ez nem elegendő, szükség lehet olyan fogamzásgátló készítményekre, melyek csökkentik az androgén hormonok szintjét. Emellett ciklusrendező hatásuk is van, így a társuló vérzészavart is megoldhatják. Ezek biztonságos szerek, azonban számos mellékhatásuk lehet, pl. mélyvénás trombózis kialakulása, így minden esetben egyéni mérlegelés szükséges kockázat-haszon értékelés után.
Amennyiben a kialakult meddőséget szükséges kezelni, szintén elsődleges az életmódváltás. Több gyógyszert is alkalmazhatunk a petesejtérés elősegítésére (myo-inozitol, metformin, clomifen, FSH készítmények stb.) Amennyiben sikertelen a meddőségi kezelés, utolsó választandó lehetőség a petefészkek sebészi úton történő megkisebbítése, mely laparoszkópos (hastükrözés) úton történik. Ezzel a technikával 80-90%-os peteérési és 50-60%-os terhességi arány érhető el. A sebészi beavatkozások a tanulmányok szerint csak a meddőség kezelésében jöhetnek szóba!

A hosszú távú szövődmények megelőzése

A betegség hosszú távon az ún. metabolikus szindróma kifejlődésének alapja lehet. Rendkívül fontos a diéta, a testmozgás, a myo-inositol ill. mérlegelés után a cukorszintet csökkentő metformin. Amennyiben a metabolikus szindróma a PCOS talaján már kifejlődött, szükséges kardiológus, lipidológus, hypertonológus, endokrinológus bevonása is a komplex, egyénre szabott terápia kidolgozásához.
Másik hosszú távú szövődmény lehet a méhnyálkahártya daganatok kialakulása. Ahogy említettem, a PCOS fokozott ösztrogéntermeléssel járó állapot, mely a méhnyálkahártya vasatgodásáért felelős hormon. Mivel nincs peteérés (ovuláció), alacsony lesz a progeszteron nevű hormon, mely szükséges a nyálkahártya lelökődéséhez és a normál menstruációhoz. Összefoglalva tehát nincs peteérés, ritkulnak a mensesek, sok viszont az ösztrogén. A három tényező együttesen vastag méhnyákahártyát eredményez, mely az idő múlásával daganatosan átalakulhat. Ennek kezelése legegyszerűbben ciklikus (1-3 havonta) progeszteron szedésével történhet. Amennyiben a fogamzásgátlás is cél, kombinált fogamzásgátló (ösztrogént és progeszteront is tartalmazó készítmények) szedése is szóba jöhet.

Végszó

Ahogy láttuk a korábbiakban, a PCOS egy gyakori, széles és változatos tünetekkel járó komplex betegség. Amennyiben a hölgyek vérzészavart, meddőséget, fokozott hajhullást, könnyen zsírosodó bőrt, acnékat, túlzott súlygyarapodást észlelnek, mindenképp javasolt nőgyógyászati vizsgálat. A kivizsgálás a tünetek feltárásából, ultrahangvizsgálatból és vérvételből áll. Amennyiben megvan a diagnózis, életmódbeli és gyógyszeres terápiák állnak rendelkezésünkre, a panaszokat és a kívánt célokat szem előtt tartva.
A PCOS hosszú távon metabolikus szindrómához és méhnyálkahártya daganatok kialakulásához vezethet, így az időben történő felismerés és kezelés rendkívül fontos!