Megelőzhető a méhnyakrák!

A méhnyakrák elleni oltás fontossága

A méhnyakrák világszerte a nők egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése, évente több százezer halálesetet okozva (2018-ban 311.000 nő, WHO). A human papillomavírus (HPV) fertőzés a méhnyakrák kialakulásának elsődleges oka. A HPV elleni oltás engedélyezése és bevezetése forradalmi előrelépést jelentett a betegség megelőzésében.

A méhnyakrák incidenciája és prevalenciája

A globális statisztikák szerint évente mintegy 570.000 új méhnyakrák esetet diagnosztizálnak, és körülbelül 311.000 nő hal meg a betegség következtében[1]. A méhnyakrák a negyedik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében világszerte, és a halálesetek több, mint 85 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő [2]. Ez rávilágít a betegség területi egyenlőtlenségeire és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőség fontosságára.

A fejlett országokban az incidencia alacsonyabb, ami a hatékony szűrőprogramoknak és a HPV elleni oltás széles körű elérhetőségének köszönhető. Ezzel szemben a fejlődő országokban, ahol a szűrés és az oltás kevésbé elérhető, a megbetegedések és halálesetek száma magasabb [3].

Magyarországon évente közel 1000 nőt diagnosztizálnak a betegséggel, és több mint 400-an vesztik életüket emiatt [3], vagyis átlagosan naponta egy nő meghal méhnyakrákban az országban.

Nemzetközi és hazai ajánlások

Az FDA jóváhagyta a HPV elleni oltás alkalmazását 9 és 45 év közötti nők és férfiak számára, kiemelve a korai oltás előnyeit és a nemek közötti egyenlőség fontosságát a megelőzésben [4].

Az Amerikai Szülész-nőgyógyászok Kollégiuma (ACOG) ajánlja az oltás beadását 11-12 éves korban, de már 9 éves kortól is elfogadhatónak tartja [5]. Hangsúlyozzák, hogy az oltás akkor a leghatékonyabb, ha a szexuális élet megkezdése előtt adják be.

Az Egyesült Királyságban működő Royal College of Obstetricians and Gynaecologists (RCOG) hangsúlyozza az oltás és a rendszeres szűrés kombinációjának hatékonyságát a méhnyakrák megelőzésében [6]. Az oltási programot kiterjesztették a fiúkra is.

Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014 óta ingyenesen biztosítja a HPV elleni oltást a 7. osztályos lányok számára, és 2020-tól kezdődően a fiúknak is lehetőségük van az oltás felvételére szülői beleegyezéssel [7]. Az oltási kampány során a részvételi arány magas, a lányok körében az átoltottság eléri a 80 százalékot [8]. A fiúk oltása még újabb keletű, de a részvételi arány itt is folyamatosan növekszik.

A WHO globális eliminációs stratégiája

A WHO 2020-ban elindította a méhnyakrák globális eliminációs stratégiáját, amely megvalósítható célokat tűz ki 2030-ig [9]. A méhnyakrák megelőzése csak akkor lehet sikeres, ha az oltás, a szűrés és a kezelés együttesen valósul meg.

A stratégia három fő célkitűzése:

A 15 éves lányok legalább 90%-a kapja meg a HPV elleni oltás teljes sorozatát.
A nők legalább 70%-a vegyen részt magas minőségű szűrésen 35 és 45 éves korban.
A diagnosztizált nők legalább 90%-a kapjon megfelelő kezelést.

Az oltások hatékonyságát vizsgáló nemzetközi tanulmányok

Amerikai Egyesült Államok

Markowitz és munkatársai (2019) a HPV oltás hatékonyságát vizsgálták a HPV fertőzések előfordulását tekintve fiatal nők körében [10]. A kutatásban 14-34 éves nők vettek részt, akiket 2003 és 2016 között vizsgáltak. Az eredmények szerint a HPV 16 és 18 vírusfertőzések előfordulása a 14-19 éves korosztályban 86%-kal csökkent az oltás bevezetése után. Ez alátámasztja az oltás hatékonyságát a legmagasabb kockázatú HPV típusok ellen.

Dánia

Kjaer és munkatársai (2020) hosszú távú populációs alapú kohorszvizsgálatot végeztek [11]. A vizsgálatban az 1991 és 1994 között született nők vettek részt. A célcsoportot az oltott nők alkották, míg a kontrollcsoportot az oltatlanok. Az eredmények szerint az oltott nők körében 40%-kal csökkent a súlyos fokú méhnyakdiszpláziák (CIN2 és CIN3) kialakulásának kockázata.

Svédország

Lei és munkatársai (2020) egy nagyszabású, országos kohorszvizsgálatot végeztek, amelyben 1,7 millió 10-30 éves nő vett részt [12]. A célcsoportot az oltott nők alkották, különös tekintettel azokra, akik 17 éves koruk előtt kapták meg az oltást. A kontrollcsoportot a nem oltott nők képezték. Az eredmények szerint azoknál a nőknél, akik 17 éves koruk előtt kapták meg az oltást, 88%-kal csökkent a méhnyakrák kialakulásának kockázata. Azoknál, akik 17-30 éves koruk között kapták meg az oltást, a kockázat 53%-kal csökkent. Ez rámutat az oltás korai beadásának fontosságára.

Magyarországi eredmények és kihívások

Magyarországon a HPV elleni immunizációs program sikere ellenére vannak kihívások. Az iskolai oltási kampány során a lányok átoltottsága magas, de még egyelőre elmarad a WHO által kitűzött 90%-os céltól. A fiúknál még jelentősen növelni kell a részvételi arányt [13]. A szülők tájékoztatása és az oltás előnyeinek hangsúlyozása kulcsfontosságú a magas átoltottság eléréséhez mindkét nem esetében.

A szűrővizsgálatokon való részvétel Magyarországon alacsonyabb, mint az Európai Uniós átlag. Az országos, szervezett szűrőprogramokon való részvétel mindössze 40-45% körüli [14]. Fontos megjegyezni, hogy a magánrendeléseken végzett citológiai szűrések nem jelennek meg a nemzeti statisztikákban, mivel ezek adatai gyakran nem kerülnek be a központi nyilvántartásokba [15]. Ez az adatgyűjtési hiányosság torzíthatja a valós részvételi arányok megítélését és megnehezíti a szűrés hatékonyságának pontos értékelését.

Az oltási program sikere ellenére a méhnyakrák megelőzése szempontjából elengedhetetlen a lakosság egészségügyi tudatosságának növelése.

Az oltás biztonságossága és mellékhatásai

A HPV elleni oltások biztonságosságát számos tanulmány és nemzetközi egészségügyi szervezet megerősítette. Az oltások általánosságban jól tolerálhatók, a súlyos mellékhatások rendkívül ritkák [16]. A leggyakoribb mellékhatások közé tartoznak az oltás helyén jelentkező reakciók, mint a fájdalom, bőrpír és duzzanat, valamint az enyhe láz, fejfájás és fáradtság [17].

Egy átfogó, több mint 2,5 millió ember bevonásával készült metaanalízis nem talált összefüggést a HPV oltás és súlyos, nem várt egészségügyi események (pl. autoimmun betegségek, neurológiai betegségek) között [18]. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) is megerősítik az oltás biztonságosságát és ajánlják annak alkalmazását a méhnyakrák megelőzésére [19][20].

Összefoglalás

A HPV elleni oltás bizonyítottan hatékony a méhnyakrák megelőzésében, különösen, ha a szexuális élet megkezdése előtt kerül beadásra. Nemzetközi és hazai ajánlások hangsúlyozzák fontosságát és hatékonyságát. A WHO céljainak eléréséhez elengedhetetlen az oltás széles körű elérhetősége és elfogadása, valamint a szűrőprogramok részvételi arányának növelése. Magyarországon a lányok oltási programja sikeres, de növelni kell a fiúk oltási hajlandóságát. Az oltás biztonságos és hatékony, súlyos mellékhatások rendkívül ritkán fordulnak elő. Az oltás és a rendszeres szűrés kulcsfontosságú a méhnyakrák megelőzésében.

Hivatkozások

[1] World Health Organization. (2020). Cervical cancer.

[2] Nemzeti Rákregiszter. (2020). Daganatos megbetegedések Magyarországon.

[3] Központi Statisztikai Hivatal. (2021). Egészségügyi statisztikai évkönyv.

[4] U.S. Food and Drug Administration. (2018). FDA approves expanded use of Gardasil 9 to include individuals 27 through 45 years old.

[5] American College of Obstetricians and Gynecologists. (2020). Practice Advisory: Human Papillomavirus Vaccination.

[6] Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. (2019). RCOG statement on HPV vaccination and cervical cancer prevention.

[7] Emberi Erőforrások Minisztériuma. (2020). Kiterjesztik a HPV elleni védőoltást a fiúkra is.

[8] World Health Organization. (2020). Global strategy to accelerate the elimination of cervical cancer as a public health problem.

[9] Markowitz, L. E., Liu, G., Hariri, S., Steinau, M., Dunne, E. F., & Unger, E. R. (2019). Prevalence of HPV After Introduction of the Vaccination Program in the United States. Pediatrics, 143(2), e20181902. doi:10.1542/peds.2018-1902

[10] Feiring, B., Laake, I., Christiansen, I. K., Hansen, M., Stålcrantz, J., Ambur, O. H., … & Nygård, M. (2018). Human papillomavirus (HPV) vaccination reduces the prevalence of HPV 16 and HPV 18 infections in young Norwegian women. Journal of Infectious Diseases, 217(10), 1573-1582. doi:10.1093/infdis/jiy074

[11] Kjaer, S. K., Dehlendorff, C., Belmonte, F., & Baandrup, L. (2020). Real-world effectiveness of human papillomavirus vaccination against cervical cancer. Journal of the National Cancer Institute, 112(10), 1030–1036. doi:10.1093/jnci/djaa080

[12] Lei, J., Ploner, A., Elfström, K. M., Wang, J., Roth, A., Fang, F., … & Sparén, P. (2020). HPV Vaccination and the Risk of Invasive Cervical Cancer. New England Journal of Medicine, 383(14), 1340–1348. doi:10.1056/NEJMoa1917338

[13] Nemzeti Népegészségügyi Központ. (2021). HPV oltási program Magyarországon.

[14] Országos Tisztifőorvosi Hivatal. (2020). Méhnyakszűrési adatok Magyarországon.

[15] Kovács, K. (2019). A méhnyakszűrés kihívásai Magyarországon. Magyar Nőorvosok Lapja, 82(2), 112-118.

[16] Arbyn, M., Xu, L., Simoens, C., & Martin-Hirsch, P. P. (2018). Prophylactic vaccination against human papillomaviruses to prevent cervical cancer and its precursors. Cochrane Database of Systematic Reviews, (5), CD009069. doi:10.1002/14651858.CD009069.pub3

[17] Centers for Disease Control and Prevention. (2021). HPV Vaccine Safety and Effectiveness.

[18] Garland, S. M., et al. (2016). Safety of quadrivalent HPV vaccine: a review of the global experience. Vaccine, 34(26), 3031-3043. doi:10.1016/j.vaccine.2016.03.075

[19] European Medicines Agency. (2015). Assessment report: HPV vaccines.

[20] Centers for Disease Control and Prevention. (2020). Human Papillomavirus Vaccination: Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices.