Magzati genetikai szűrővizsgálatok

A magzati genetikai szűrőmódszerek az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek keresztül, ezzel a várandósgondozás alapvető részévé váltak. Lehetővé teszik a magzati genetikai rendellenességek korai felismerését, ezáltal lehetőség nyílik a megfelelő orvosi ellátás megtervezésére és a szülők részletes tájékoztatására.

A genetikai szűrés jelentősége

A magzati genetikai szűrések célja a főbb, gyakrabban előforduló kromoszómális rendellenességek korai felismerése, melyek a magzat fejlődését alapvetően befolyásolhatják [1]. Ide tartozik a Down-szindróma (21-es triszómia), az Edwards-szindróma (18-as triszómia) és a Patau-szindróma (13-as triszómia). A korai felismerés, majd ebből adódóan a korai diagnózis lehetővé teszi a szülők számára, hogy megalapozott döntést hozhassanak a terhesség folytatásáról és megfelelő képet kapjanak a szülés utáni életről. A szűrések továbbá hozzájárulnak a megfelelő orvosi intervenciók optimális időben való megkezdéséhez, például egy társuló súlyos szívfejlődési hiba esetén, mely javíthatja a várható kimenetelt [2].

A szűrés lehetőségei és módszerei

Az utóbbi évtizedben különböző típusú és hatékonyságú szűrőmódszerek jelentek meg, melyek alkalmazásával időben kiszűrhető számos genetikai betegség.

Első trimeszteri kombinált szűrés

A 12–14. terhességi héten végzett, hazánkban kötelező szűrő ultrahangvizsgálat mellett végzett, és az opcionálisan választható anyai vérvétel kombinációja. Az ultrahang során többek között a tarkóredő vastagságát és az orrcsont jelenlétét szükséges vizsgálni, míg a vérvétel során a szabad β-hCG és a PAPP-A szinteket mérik [3]. Az ultrahangleletet és a laboreredményt matematikai algoritmusok segítségével egyesítik, figyelembe véve az anyai életkort és egyéb kockázati tényezőket. A Fetal Medicine Foundation (FMF) által kidolgozott protokollok alapján a kombinált teszt akár 90–95%-os érzékenységű lehet Down-szindróma vonatkozásában, míg a hamis pozitív arány 3% alatti [4]. Ez azt jelenti, hogy a teszt megfelelő érzékenységgel képes azonosítani a genetikai szempontból magas kockázatú terhességeket, miközben minimalizálja a felesleges invazív mintavételi beavatkozások számát.

Nem-invazív prenatális tesztek (NIPT)

A nem-invazív prenatális tesztek a magzati genetikai szűrések legújabb és leginnovatívabb módszerei közé tartoznak. Lehetővé teszik többek között a fent említett gyakori triszómiák korai, pontos, jó érzékenységű kimutatását. Alapja, hogy a terhesség során magzati eredetű szabad DNS-fragmentumok (cfDNS) kerülnek az anyai vérkeringésbe, melyek az anyai vérmintából izolálhatók és elemezhetők. Már a 10. terhességi héttől elvégezhetők, ezzel a betegségek korai felismerése elérhető. Down-szindróma vonatkozásában a szűrőmódszer érzékenysége 99%. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy szűrőmódszerként nem helyettesíti a diagnosztikus eljárásokat, így pozitív vagy kétes eredmény esetén ajánlott az amniocentézis vagy a chorionboholy-mintavétel verifikálás céljából [5]. Ritka rendellenességek, illetve mozaicizmus esetén korlátozott lehet a vizsgálat érzékenysége.

Invazív diagnosztikai eljárások

Az amniocentézis és a chorionboholy-biopszia invazív prenatális diagnosztikai eljárások, amelyek lehetővé teszik a genetikai rendellenességek direkt vizsgálatát. Az előzőekkel ellentétben eredményük diagnosztikus értékű, így nem szűrőmódszerek, csak megfelelő indikációval alkalmazhatók. Az amniocentézis során a magzatvízből vesznek mintát a magzati sejtek és anyagok genetikai és biokémiai vizsgálata céljából. Az eljárás általában a terhesség 15–20. hete között végezhető el [1]. A chorionboholy-biopszia során a méhlepényből (chorionbolyhokból) vesznek mintát a genetikai vizsgálathoz, mely a terhesség 11–14. hete között végezhető el [6]. Mindkét vizsgálat előtt elengedhetetlen a genetikai tanácsadás, mely során a szülők részletes tájékoztatást kapnak az eljárásokról, azok előnyeiről és kockázatairól (többek között vetélést, vérzést okozhatnak). Bár mindkét eljárás bizonyos kockázatokkal jár, a megfelelő indikációk alapján, nagy esetszámú centrumban alkalmazva őket, a szakmai irányelvek betartása mellett a kockázatok minimálisra csökkenthetők; ekkor a várt haszon felülmúlja az esetleges kockázatokat.

A genetikai tanácsadás szerepe, jogi és etikai vonatkozások

A genetikai tanácsadás alapvető fontosságú a modern prenatális gondozásban, hiszen lehetővé teszi a leendő szülők számára, hogy megalapozott döntést hozhassanak a terhesség és a születendő gyermek egészségével kapcsolatban. A genetikai tanácsadás fő célja, hogy tájékoztassa a szülőket a lehetséges genetikai rendellenességekről, azok kockázatairól, valamint az elérhető szűrési és diagnosztikus lehetőségekről. A tanácsadásnak különösen fontos szerepe van pozitív szűrési eredmény esetén. Nem csupán információátadást jelent, hanem pszichológiai támogatást is nyújt a szülőknek, hiszen a genetikai rendellenességek kockázatának felismerése jelentős érzelmi terhet jelenthet. A tanácsadónak empátiával és megértéssel kell segítenie a szülőket az önálló döntéshozatalban. A szülők autonómiáját tiszteletben kell tartani, és támogatni kell őket, hogy saját értékeik és meggyőződéseik alapján hozzanak döntéseket [7].

A genetikai szűrések alkalmazása etikai és jogi kérdéseket is felvet. A szülőknek joguk van dönteni a szűrések elvégzéséről és a terhesség folytatásáról. A szakmai ajánlások hangsúlyozzák a tájékozott beleegyezés fontosságát és a szülők autonómiájának tiszteletben tartását [7].

Összefoglalás

A magzati genetikai szűrővizsgálatok alapvető szerepet játszanak a modern várandósgondozásban. A genetikai betegségek korai felismerése segíti a szülők tájékozott döntéshozatalát, továbbá hozzájárulhat a terhesség és a szülés kedvezőbb kimeneteléhez, valamint az újszülött jobb egészségügyi állapotához. Az aktuális hazai és nemzetközi ajánlások egyaránt támogatják a szűrések széles körű alkalmazását. A genetikai tanácsadás biztosítja, hogy a szülők teljes körű információ birtokában dönthessenek a várandóssággal kapcsolatban.

Hivatkozások

[1] Magyar Nőgyógyászati és Szülészeti Szakmai Kollégium. A prenatális diagnosztika és terhesgondozás irányelvei. 2019.

[2] World Health Organization (WHO). Improving antenatal care: evidence-based recommendations. 2020.

[3] Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság. Az első trimeszteri szűrés protokollja. 2019.

[4] Nicolaides KH. First trimester maternal serum biochemistry and fetal nuchal translucency thickness in screening for chromosomal abnormalities. Obstet Gynecol. 2019;133(5):843-856.

[5] International Society for Prenatal Diagnosis (ISPD). Position Statement: Cell-free DNA screening for fetal aneuploidy. Prenat Diagn. 2018;38(2):148-152.

[6] Wapner RJ, et al. Chorionic villus sampling. Obstet Gynecol Clin North Am. 2018;45(1):65-75.

[7] FIGO Committee. Ethical Issues in Obstetrics and Gynecology. 2019.